Az Európai Unió vezetői aktívan mérlegelik az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomag alternatíváit, amelyekről úgy dönthetnek, hogy nem kell minden tagállam egyhangú egyetértése. Az uniós csúcson ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 26 tagállam támogatása ellenében vétózta meg a csomagot. Több politikus szerint a karácsonyi szünet után rukkolhatnak elő a megoldásukkal – írja a Politico.
Bár a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokhoz egyáltalán nem fért hozzá Magyarország a különböző jogállamisági tárgyú uniós eljárások miatt, de így sem lett befizető tagállam 2023-ban, még időszakosan sem. Az EU közös költségvetéséből ugyanis folyamatosan érkeztek az új Közös Agrárpolitikából folyósítható támogatások, valamint a 2014-2020-as hétéves pénzügyi keretből még hozzá fért a kohéziós pénzekhez.
Az Európai Tanács a jövő év elején újra tanácskozásra gyűlik össze, hogy gyorsan döntést hozva megerősítse Ukrajna európai uniós pénzügyi támogatását - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli csúcstalálkozót követően pénteken.
Azzal, hogy a tagországok vezetői nagyon erőteljes döntést tudtak hozni a bővítéssel kapcsolatban, "hatalmas lépést tettünk a helyes irányba" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Aggodalomra adnak okot a jogállamiság tekintetében a közelmúltbeli szlovákiai fejlemények - jelentette ki Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az uniós parlament plenáris ülésén.
Ha a közös uniós költségvetésen kívül szerveznék meg az uniós tagállamok Ukrajna finanszírozását, és ha 4 év helyett csak 1 évre szólna ez a finanszírozási csomag, akkor ebbe Magyarország is hajlandó lenne beszállni – gyakorlatilag ezt üzente meg kedd este Orbán Balázs a Bloombergnek adott interjúban. Mindez arra utal, hogy a bilaterális alapon szerveződő potenciális uniós csomaghoz a magyar kormány is hozzájárulna, amiről eddig így explicit nem volt szó. A miniszterelnök politikai igazgatója ezzel együtt azt is leszögezte: a kormány nem támogatja azt, hogy az e heti uniós csúcson döntés szülessen az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, el akarják halasztani az erről a kérdésről szóló döntést.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön az Élysée-ben Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélésén állítólag megerősítette, hogy ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozását. A látogatás előtt a Le Pointnak adott exkluzív interjúban arról beszélt, hogy vétót emel a négy évre szóló, 50 milliárd eurós Kijevnek szánt segélycsomaggal szemben is. Emellett ellenzi a jövő év márciusára tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Arról viszont még mindig nem jelent meg semmilyen beszámoló, hogy pontosan miről egyeztettek a francia elnökkel, aki még a közösségi médiában sem tett közzé egyetlen bejegyzést sem a párizsi munkavacsoráról.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök felszólította az Európai Tanácsot, hogy ne vegyék napirendre az Ukrajnával folytatandó tagsági tárgyalások megkezdéséről szóló megbeszéléseket a közelgő brüsszeli csúcstalálkozón – tudta meg a Bloomberg.
Brüsszelben a magyar kormány válaszait várják az igazságügyi reformmal kapcsolatos két kérdésnél, ami felszabadíthatja a kohéziós források egy részét. Az Európai Bizottságról részben lekerült a nyomás, hogy bármilyen alkudozásra kényszerüljön a kormánnyal: az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát a jövő évre tolták, de itt öt másik tagállam aggályai vannak fókuszban. Egyedül az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló szavazást buktathatja el a decemberi EU-csúcson a kormány, ezt pedig előre is vetíti Orbán Viktor miniszterelnök új levele Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. De így is úgy fest, ha a kormány lép, akkor mintegy 5-6 milliárd eurót szabadíthat fel idén.
A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy kezdeményezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is közölték azóta: Magyarország nem támogatja a kijevi kormánnyal való egyeztetéseket, mivel szerintük az országnak lépéseket kell tenni a korrupció visszaszorítására, valamint a magyar kisebbség jogait is bővíteniük kellene. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzésében aprólékosan feltárja azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozását övezik, ami sokkal komolyabb kihívásokat vetít előre, mint a magyar kormány kifogásai. Ebből pedig az látszik, hogy az EU közös agrárpolitikájától kezdve a közös költségvetés támogatási rendszerén át a brüsszeli intézményi rendszer esetében is komoly problémákat okozna Kijev belépése. Nem a magyar kormány lesz az oka, hogy Ukrajna két évtizedet is várhat az EU-tagságra.
Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya jelentős akadályokba ütközik a mintegy 90 milliárd euró összegű olasz uniós gazdaságélénkítési alap lehívásánál a bürokratikus nehézségek, a magasabb infláció és a projektkivitelezési késések miatt – közölték a Bloomberggel az ügyet ismerő források. Bár a várhatóan 16,5 milliárd eurós negyedik részletet meg lehet szerezni, a projektcélok teljesítésével kapcsolatos kihívások és a szükséges reformok lassulása aggodalomra ad okot a további forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, ami a 2026-os uniós kifizetési határidő elmulasztásának kockázatával jár.
Az EU-nak van egy tartalék terve arra az esetre, ha Magyarország megvétózza az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagot - Jelentette a Sky News.
A Magyarországnak járó uniós források ügyében már olyan fázisba kerültek a tárgyalások, hogy mindkét fél mozgástere beszűkült: a magyar kormány rákényszerül, hogy teljesítse a brüsszeli elvásárokat, az Európai Bizottság pedig a jogállamisági kötelmek foglya, ha a kifizetésekről van szó. Most már gyakorlatilag csak politikai hibák vezethetnek oda, hogy legalább a kohéziós forrásokat ne oldják fel a közeli jövőben. Csakhogy ehhez a limithez már elég közel volt Orbán Viktor miniszterelnök kínai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint újabb Brüsszel ellen megfogalmazott kijelentései. Ezek esetében a Portfolio forrásai inkább egy újabb jogállamisági eljárást látnak valószínűnek, nem a meglévők meghosszabbítását.
Állam- és kormányfői vitát tartottak tegnap az uniós költségvetési felülvizsgálatról. A vitát követően az Európai Tanács naprakésszé tette álláspontját az izraeli eseményekről, „humanitárius célú szünetek” beiktatására hívva fel Gázában, és egy békekonferencia közeli megtartását sürgetve, írja a Szabad Európa.
Az Európai Unió vezetői jóváhagyták azt a tervet, amely szerint a szankciókkal befagyasztott orosz vagyonból származó több milliárd eurós bevételt Ukrajna támogatására fordítaná, és amelyet az Európai Bizottság várhatóan december elején végre is hajt – számolt be a Financial Times.
Nagyon fontos, hogy az EU nehéz időkben is egységet mutasson, megvédje értékeit és elveit - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.
Abban bízunk, hogy az Európai Bizottsággal olyan megállapodást tudunk kidolgozni, amely mind a két fél számára megfelelő - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Brüsszelben az MTI-nek.
Az Európai Parlament egy határozatban az uniós költségvetés jelentős növelését szorgalmazza, hogy a rászorulóknak létfontosságú pénzügyi támogatást nyújtson, és hatékonyan tudjon reagálni a jelenlegi és jövőbeli válságokra. Összesen 6,3 milliárd euróval töltenék fel a jövő évi büdzsét – derül ki az EP tájékoztatásából.
Rengeteg félreértés van arról, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között milyen viták zajlanak a különböző uniós források lehívhatóságáról. A párhuzamos eljárások közül most a horizontális feljogosító feltételekre vonatkozó egyik eljárás zárulhat le, ami 13 milliárd eurónyi támogatást tehet hozzáférhetővé, miközben a jogállamisági eljárás által blokkolt helyreállítási és felzárkóztatási pénzek ügye még teljesen bizonytalan. Tisztázzuk, hogy mikor, mennyi és milyen uniós transzfer érkezhet Magyarországra, valamint azt, hogy miért is pont most.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ismét elmondta, hogy politikai kontextusát tekintve összefügg az unió közös költségvetésének elfogadása és a magyar EU-támogatások kiszabadítása. Az elkövetkező hetek nagy kérdése, hogy az igazságügyi reform elfogadásával az Európai Bizottság és a kormány képes lesz a hétéves büdzsé feltöltéséről megállapodni, vagy további politikai alkudozásra lesz szükség.
Intenzív szakaszában van a háború.
Felkészülnek a támadásokra.
Megújuló energiaforrásra.
Pedig nemsokára abba kell hagyni a vásárlást.
2 éven belül meg is érkezhetnek az első példányok.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
