Orbán Viktor magyar miniszterelnök felszólította az Európai Tanácsot, hogy ne vegyék napirendre az Ukrajnával folytatandó tagsági tárgyalások megkezdéséről szóló megbeszéléseket a közelgő brüsszeli csúcstalálkozón – tudta meg a Bloomberg.
Brüsszelben a magyar kormány válaszait várják az igazságügyi reformmal kapcsolatos két kérdésnél, ami felszabadíthatja a kohéziós források egy részét. Az Európai Bizottságról részben lekerült a nyomás, hogy bármilyen alkudozásra kényszerüljön a kormánnyal: az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát a jövő évre tolták, de itt öt másik tagállam aggályai vannak fókuszban. Egyedül az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló szavazást buktathatja el a decemberi EU-csúcson a kormány, ezt pedig előre is vetíti Orbán Viktor miniszterelnök új levele Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. De így is úgy fest, ha a kormány lép, akkor mintegy 5-6 milliárd eurót szabadíthat fel idén.
A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy kezdeményezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is közölték azóta: Magyarország nem támogatja a kijevi kormánnyal való egyeztetéseket, mivel szerintük az országnak lépéseket kell tenni a korrupció visszaszorítására, valamint a magyar kisebbség jogait is bővíteniük kellene. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzésében aprólékosan feltárja azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozását övezik, ami sokkal komolyabb kihívásokat vetít előre, mint a magyar kormány kifogásai. Ebből pedig az látszik, hogy az EU közös agrárpolitikájától kezdve a közös költségvetés támogatási rendszerén át a brüsszeli intézményi rendszer esetében is komoly problémákat okozna Kijev belépése. Nem a magyar kormány lesz az oka, hogy Ukrajna két évtizedet is várhat az EU-tagságra.
Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya jelentős akadályokba ütközik a mintegy 90 milliárd euró összegű olasz uniós gazdaságélénkítési alap lehívásánál a bürokratikus nehézségek, a magasabb infláció és a projektkivitelezési késések miatt – közölték a Bloomberggel az ügyet ismerő források. Bár a várhatóan 16,5 milliárd eurós negyedik részletet meg lehet szerezni, a projektcélok teljesítésével kapcsolatos kihívások és a szükséges reformok lassulása aggodalomra ad okot a további forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, ami a 2026-os uniós kifizetési határidő elmulasztásának kockázatával jár.
Az EU-nak van egy tartalék terve arra az esetre, ha Magyarország megvétózza az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagot - Jelentette a Sky News.
A Magyarországnak járó uniós források ügyében már olyan fázisba kerültek a tárgyalások, hogy mindkét fél mozgástere beszűkült: a magyar kormány rákényszerül, hogy teljesítse a brüsszeli elvásárokat, az Európai Bizottság pedig a jogállamisági kötelmek foglya, ha a kifizetésekről van szó. Most már gyakorlatilag csak politikai hibák vezethetnek oda, hogy legalább a kohéziós forrásokat ne oldják fel a közeli jövőben. Csakhogy ehhez a limithez már elég közel volt Orbán Viktor miniszterelnök kínai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint újabb Brüsszel ellen megfogalmazott kijelentései. Ezek esetében a Portfolio forrásai inkább egy újabb jogállamisági eljárást látnak valószínűnek, nem a meglévők meghosszabbítását.
Állam- és kormányfői vitát tartottak tegnap az uniós költségvetési felülvizsgálatról. A vitát követően az Európai Tanács naprakésszé tette álláspontját az izraeli eseményekről, „humanitárius célú szünetek” beiktatására hívva fel Gázában, és egy békekonferencia közeli megtartását sürgetve, írja a Szabad Európa.
Az Európai Unió vezetői jóváhagyták azt a tervet, amely szerint a szankciókkal befagyasztott orosz vagyonból származó több milliárd eurós bevételt Ukrajna támogatására fordítaná, és amelyet az Európai Bizottság várhatóan december elején végre is hajt – számolt be a Financial Times.
Nagyon fontos, hogy az EU nehéz időkben is egységet mutasson, megvédje értékeit és elveit - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.
Abban bízunk, hogy az Európai Bizottsággal olyan megállapodást tudunk kidolgozni, amely mind a két fél számára megfelelő - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Brüsszelben az MTI-nek.
Az Európai Parlament egy határozatban az uniós költségvetés jelentős növelését szorgalmazza, hogy a rászorulóknak létfontosságú pénzügyi támogatást nyújtson, és hatékonyan tudjon reagálni a jelenlegi és jövőbeli válságokra. Összesen 6,3 milliárd euróval töltenék fel a jövő évi büdzsét – derül ki az EP tájékoztatásából.
Rengeteg félreértés van arról, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között milyen viták zajlanak a különböző uniós források lehívhatóságáról. A párhuzamos eljárások közül most a horizontális feljogosító feltételekre vonatkozó egyik eljárás zárulhat le, ami 13 milliárd eurónyi támogatást tehet hozzáférhetővé, miközben a jogállamisági eljárás által blokkolt helyreállítási és felzárkóztatási pénzek ügye még teljesen bizonytalan. Tisztázzuk, hogy mikor, mennyi és milyen uniós transzfer érkezhet Magyarországra, valamint azt, hogy miért is pont most.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ismét elmondta, hogy politikai kontextusát tekintve összefügg az unió közös költségvetésének elfogadása és a magyar EU-támogatások kiszabadítása. Az elkövetkező hetek nagy kérdése, hogy az igazságügyi reform elfogadásával az Európai Bizottság és a kormány képes lesz a hétéves büdzsé feltöltéséről megállapodni, vagy további politikai alkudozásra lesz szükség.
10 milliárd euró többletforrást szavaztak meg a 2024-2027-es időszak uniós költségvetésének az Európai Parlament képviselői az Európai Bizottság által javasolt 65,8 milliárd eurón felül - közölte az uniós intézmény.
Míg a magyar kormány kommunikációjában rendre arról van szó, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, most a Financial Times és a Portfolio is arról értesült, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A döntés novemberre maradhat, ami várhatóan jövő év eleji kifizetéseket jelent majd. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy mintegy 500 milliárd forintot várnak a költségvetésbe.
Egyszerűsített uniós intézményi rendszer, kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutatnak be kedden. A berlini-párizsi paktum négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
Már több mint egy éve tartanak a tárgyalások arról, hogy az Európai Unió a költségvetési fegyelmet meghatározó stabilitási és növekedési paktumot (SGP) hogyan reformálja meg. Míg a cél az volt, hogy a tagállamok büdzséi fenntarthatóbbak és rugalmasabbak legyenek, miközben egyszerre támogatják az államadósságszintek csökkentését és a gazdasági növekedést. Noha az SGP rendszert részben éppen azért írnák át, mert az EU országainak is jelentős és költséges befektetéseket kell végrehajtaniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, pont ezeket veszélyeztetheti a reform egy friss elemzés szerint.
Franciaország, Németország és Portugália intenzív tárgyalásokba kezdett, amelyek célja, hogy új illetékekkel és adókkal erősítsék meg az Európai Unió következő hétéves költségvetésének bevételi oldalát. Eközben pedig arról is folyik a vita, hogy a 2021-2027 között többéves pénzügyi keretben (MFF) hogyan lesz pénz Ukrajna támogatására vagy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) megugrott kamatfizetéseinek kiegyenlítésére. Míg a magyar kormány megvétózná az Európai Bizottság által kért plusz befizetéseket, addig más országok inkább itt is a bevételeket növelnék.
Az igazságügyi reformcsomag teljesítésével a magyar kormány fontos lépést tett az uniós források egy jelentős szeletének felszabadításáért. De az Orbán Viktor vezette kabinet visszafelé elsülő fegyvere lehet, hogy belengette az egész EU-költségvetés felülvizsgálatának megvétózását. A Portfolio-nak nyilatkozó brüsszeli tisztviselők szerint minden azon múlik, hogy az Európai Bizottság mennyire akarja felvenni a kesztyűt egy újabb politikai csetepatéban. Kényes egyensúlyozás vár az uniós intézményrendszerre, hogy elejét vegyék a brexitizációnak, ne tűnjenek túl puhának, és erőt is mutassanak.
Az Európai Tanács jóváhagyta az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó rendeletet, amely közismertebb nevén a "chipekről szóló jogszabály". Az Európai Unióban így egy jelentős támogatási program élesedik, hogy fokozzák a kutatás-fejlesztési erőfeszítéseket, valamint pénzügyi forrásokat biztosítsanak a gyártókapacitások kiépítésére. A brüsszeli terv javítja a chipágazat nyersanyagellátását is, valamint számos szabályozási kérdést is módosít.